A yogi's Blog

Pórffy Csaba jóga blogja


Hozzászólás

Terápiás jógaoktató-képzés

Balatincz Miklós nevet valószínűleg sokan ismeritek jógás berkekben. Írásaival, videóival már régóta lehet találkozni a neten, illetve egyéni terápiás jellegű órái is pillanatok alatt megtelnek, amelyeket Bp-en aKözpontban szokott tartani mostanában. És a múlt hét szombaton végre elindult a régen várt 200 órás jógaoktató-képzés is Miklós vezetésével, aKözpont szervezésében.

img_7822

Melyik volt a legjobb workshop/tábor/képzés, amelyiken valaha részt vettél? A legutolsó, igaz? Mindig az a legjobb, és ez nem véletlen, hiszen az analógiák törvénye alapján mindig azt ‘dobja a gép’, amire éppen szükségünk van. A jóga tanulása olyan folyamat, amely soha nem ér véget, hiszen annyi aspektusa, megközelítése van, hogy meg sem lehet számolni: ászana, filozófia, energetika, meditáció, mudrák, satkriyák, és így tovább.

Általában az oktatóképzések is egy-egy ilyen aspektus kidomborítására vannak felépítve, illetve vannak általánosabb részek is természetesen. Számtalan workhop mellett jómagam is legalább 5 oktatóképzést tudok már a hátam mögött, és a horizont egyre csak tágul: azaz, minél többet ‘tudok’, annál több dologra derül fény, amit pedig nem tudok. Tudáson itt nem a bemagolt, lexikális tudást értem, mert ez a jóga gyakorlati tudományában haszontalan, hanem elsősorban saját, gyakorláson keresztül ‘élővé tett’ tudást. A jógában minden csak úgy működik, hogy kipróbálod saját magadon, persze nem csak egyszer, hanem hosszabb időn keresztül rendszeresen, és így szerzel érett tudást a témáról. A legjobb, kézenfekvő példa erre az ászana-gyakorlás, ahol éveken, évtizedeken keresztül gyakorolva ugyanazokat az alapvető pózokat, egyre mélyebb megértésre teszel szert az ászana végrehajtásáról, hatásairól, és nem utolsó sorban összefüggéseiről a jóga többi aspektusával. Mint egy hologram, úgy működik: minden aspektus információt rejt a többi aspektust illetően is, semmi nincs elszigetelve a egész többi részétől. Az általánosságokon túl – szeretnék szót ejteni a most indult 200 órás képzésünkről.

A neve terápiás megközelítésű Hatha jóga, myofasciális alapokon. A fascia-elmélet nem újkeletű dolog, de mostanában nagyon divatos is lett, ami semmit sem von le az értékéből. Valójában minden ászana-gyakorlásnak kimondva, vagy kimondatlanul, de ezen az alapon kellene történnie. Ennek alapja az ún. tensegrity-elmélet, amely a fizikai testet a belső egyensúlyra, és a legkisebb belső feszültség állapota felé törekedve mutatja be.

Önmagában a fascia-elmélet olyan egyszerű és logikus, amennyire zseniális, bárki könnyen megértheti, ha tanulmányozza egy kicsit és átállítja a gondolkodását erre a megközelítésre. Ami a jógagyakorlásban, illetve a jógaoktatásban való felhasználhatóságát illeti, ott már összetettebb a helyzet, hiszen fel kell fedezni a jóga egyéb aspektusaival való összefüggéseit is, legyen az akár a légzés, a meditáció, vagy a relaxáció. Más szóval: akármennyire zseniális ez az elméleti megközelítés, önmagában szinte haszontalan, a gyakorlati összefüggések által válik hasznos eszközzé. És pontosan erre a célra lett felépítve ez a képzés, a fenti összefüggések gyakorlatba való átültetésére és lehetőségeinek széleskörű kiaknázására, amiben a terápiás megközelítés a meghatározó. Vagyis először itt is saját magunkon, gyakorlatokon és önmegfigyelésen keresztül kell tapasztalatokra szert tenni, mielőtt a végzettséget igazoló papírral a kezében rohanna valaki másokat ‘kezelni’ és ‘meggyógyítani’. A képzés viszont úgy lett felépítve, hogy az elméleti és gyakorlati aspektusok oda-vissza, egymásra épülve és gondolkodásra késztetve, lépcsőzetesen egymásra épülve mély, és a gyakorlatban is alkalmazható tudást adjanak.

A fentiek miatt a képzés elsősorban már végzett, és némi oktatási tapasztalattal rendelkező jógatanároknak ajánlható, illetve a jógaoktatókon kívül minden mozgás- és masszázsterápiával foglalkozó érdeklődőnek, személyi edzőknek stb., akit érdekel a jóga azon eszköztára, melyek segítségével megszüntethetőek a problémás mozgás és tartás-minták.

Mivel az első képzés létszáma hamar betelt, tervezzük egy párhuzamos csoport indítását kb. március vége felé. Ha felkeltette az érdeklődésedet, akkor az info@akozpont.hu címre írva kérhetsz több információt, illetve lehet jelentkezni.

Reklámok


Hozzászólás

új év, újdonságok aKözpontban!

Talán már láttátok, hogy megújult az arculatunk, modernizált logóval nyomulunk, amely egyesíti aKözpont és az Ashtanga jóga összetartozását. Az Ashtanga az a rendszer, amelyre a kezdetektől épült az oktatásunk, de emellett lesznek más jellegű órák is. A célkitűzésünk az, hogy mindenki, fizikai kondíciójára való tekintet nélkül – találjon magának kedvére való órát.

ashtanga joga 171730      futofilm

Mik a konkrét újdonságok?

– A jógaóra típusától független, de mindenki örömére szolgál a fűtött padló a Nagyteremben (a majdani Ganesha terem, amint beavatjuk Ganesha szobrát). A fűtést már teszteltük, és 110%-os a tetszési index, kiváltképp a zord téli időjárásban.

– Bővül az órarend a két teremben. Ennek különösen örülhetnek az óvodás korú, illetve a 6-9 éves gyerekek szülei, ők úgy tudnak eljönni jógázni, hogy a másik teremben a gyerekekkel párhuzamosan szintén képzett tanárok foglalkoznak! Kezdetben hétfőn és kedden lesznek ezek a párhuzamos órák, délután 5 és 6 órás kezdettel (a keddi január 29-től indul el)

– Új típusú óra az Ashtanga 60′, ezt elsősorban az elfoglalt, vagy kisebb kondícióval/gyakorlattal rendelkezőknek találtuk ki, illetve akkor is jól jöhet, ha aznap sűrű, zsúfolt naptáradba nem fér be egy 90-120 perces gyakorlás, de mégis szeretnél legalább egy rövidebbet gyakorolni. Egyelőre kedden és pénteken teszteljük ezt az órát, és ha népszerű lesz, akkor lehet más napokon is.

Mozgásterápiás jellegű, átmozgató Hatha jógaóra a másik új óratípus, amely kifejezetten a nyugati civilizációs tartásproblémák és helytelen mozgásminták ellensúlyozására illetve kijavítására szolgál. Nem kimerítő, nem dinamikus, de nagyon kellemes hatású 60 perces óra ez, hétfő és csütörtök délelőtt!

– Lesz természetesen 4 alkalmas bevezető tanfolyam, várhatóan február 4-i kezdéssel. Aki még nem Ashtangázott, vagy soha nem próbálta a jógát, azoknak ez a legjobb ugródeszka a jó induláshoz.

– Bővül az Oktatóképzések sora is: a 200 órás Ashtanga Oktatói mellett elsőként indul a terápiás megközelítésű 200 órás Hatha jóga oktató-képzés Balatincz Miklós vezetésével, amelyre még van néhány szabad hely, és január 26-án indul.

– És a már megszokott órákról se feledkezzünk el: minden hétköznap reggel lehet jönni gyakorolni Mysore óráinkra, itt annyi változás van, hogy hétfő és péntek reggel nem lesz igazítás, helyette közös gyakorlás van (vagyis csak az tud jönni aki tud már önállóan gyakorolni), kedd-szerda-csütörtök pedig a megszokott mysore óra lesz a jövőben is. A vezetett esti órák nem változtak, hétfőn, kedden, szerdán, és csütörtökön este is.

– Végül, de nem utolsósorban 2 angol nyelven tartott óránkra szeretném felhívni a figyelmet, amelyeket Svetlana tart. Hétfő 18h Power yoga flow (60 perc), Csütörtök 19h Ashtanga half Led óra.

Kérdés van? – info@akozpont.hu 😉

PS. készül az új weboldal is, http://www.akozpont.hu


Hozzászólás

2019

Egy ilyen nyugodt vasárnap reggelen talán nem vagyok vele egyedül, hogy felmerüljön bennem a kérdés: vajon mit hoz majd magával az elkövetkező év? Tudom hogy Te is kiváncsi vagy rá! Lássuk tehát:

change

Minden évnek megvan a maga minősége, energetikája, összhangban a kozmikus konstellációkkal, bolygóállásokkal – ‘ami fent, úgy lent’. Az adott év energetikáját asztrológiailag, számmisztikailag, stb., több módon meg lehet, és meg is szokták határozni, de én most hanyagolnám ezeket, támaszkodjunk ehelyett inkább az intuicióra, a belső hangra, figyelembe véve az előző (azaz a mostani, 2018-as) évet. Ez az év leginkább a különválasztásra volt kihegyezve, ahogy én tapasztaltam és láttam. Ahogy egy tojás fehérjét elválasztják a fehérjétől (bocs’ vegánok a példáért), ez az év arról szólt, hogy a saját éltünkben el tudjuk különiteni azt ami jó, müködik és hasznos attól, ami már idejétmúlt, nem vezet fejlődéshez, és örömöt sem okoz. Ez a folyamat nem volt könnyü, épp ellenkezőleg. Párkapcsolati szinten is, figyeljük csak meg, hogy a bántalmazó kapcsolatokhoz is milyen erősen tudunk néha ragaszkodni? Ennek a pszichológiájába most ne menjünk bele, csak példának hoztam fel.

Minden embernek van legalább egy olyan életterülete, amelyik nem müködik olyan harmonikusan, mint a többi. AZ is lehet, hogy kettő, vagy több ilyen is van. Ahogy megfigyeltem, ebben az évben a leginkább müködésképtelen életterület került mindenkinek a fókuszba, akár akartuk, akár nem. Pl. egészség: már nem lehetett tovább halogatni az életmódváltást; párkapcsolat: felmerül a párkapcsolat jövőjével kapcsolatos kérdés: együtt-e vagy külön a továbbiakban; egzisztenciális szinten: azzal foglalkozom-e, ami valójában érdekel, szeretek, vagy csak morzsolom a robot napjait örömtelenül? És még lehetne folytatni a sort. Súlyos kérdések ezek. Életünk alapvetéseit kérdőjelezhetik meg, és a szembenézés sokszor fájdalmas. De ami a legeslegeslegrosszabb: a félrenézés, a nem-szembesülés, a döntés(ek) elodázása. A végtag, ami ma még menthető lenne, holnapután talán már nem lesz az. Le kell zárnunk tehát azt, ami nem müködik.

A lezárás, döntés először szellemi szinten kell megszülessen, a külső életünk hamarosan hozzá-igazodik. Ez idő alatt persze sok kétség támadhat, a ‘mi lett volna ha’ jellegü kérdések, belső őrlődés. Ezen csak a tudatositás és a tudatosság segithet, meg persze a türelem. Egy sebnek is szüksége van időre, hogy beforrjon, hiába szeretnénk siettetni. De ha minden jól ment, ebben az évben az elvi döntés már megszületett belül. Ha nem, de érzel olyan leküzdés előtt előtt álló akadályt, döntést amelyet jó lenne meghozni, érdemes ezeken kontemplálódni, illetve meditálni, mert a válaszok ott vannak, tisztán és érthetően a tudatunk küszöbén, és könnyedén a felszinre is jönnek, ha hajlandóak vagyunk megteremteni ezek feltételeit. Ami nem müködik: a tétlenség és a beletörödés. És az önsajnálat sem.

change2

A 2019-es év lehet ezért az ajándék, de a pokol éve is, attól függően, hol tart valaki saját magával. Ha sikerül nemet mondani a nem müködő dolgainkra, és igen az újra, a változásra, akkor a felszabaduló óriási energiák az egekbe repithetik a fejlődésünket és az eredményeket. Ez örömhir, és egyben figyelmeztetés is. Az égi mezőkről is: az egyik felvétetik, a másik nem. Ha körülnézünk a szélesebb környezetünkben, kis hazánkban, iletve a nagyvilágban, nagyon hasonló folyamatokat láthatunk mint ami belül zajlik, harc ez, a javából, a belső sötétség küzd a belső világossággal, és ez a harc megjelenik természetesen odakint a külvilágban is, pusztitás, harc, forradalom, tüntetések formájában. Az Új-nak meg kell születnie, mert a régi már nem müködik, nem tartható fenn, és a pusztulásba vezet. Mindannyiunknak egyénileg felelősséget kell vállalnia, már nem tudjuk elkerülni, másra háritani (pl. a kormányra, az oroszokra stb). Mi magunk vagyunk a kulcs, az út, és az eredmény.

Gyakoroljunk tehát állhatatosan!


Hozzászólás

60 perc naponta

Nem olyan sok idő, csak alvással naponta 6-8-szor több időt töltünk el. A minap egy nagyon jó eszmefuttatást olvastam arról, hogy mi tesz egy jóga-gyakorlót haladóvá? A látványos ászanák kivitelezésének képessége? Mivel az elme a látványos dolgokra van alapból fókuszálva, külső szemlélő számára úgy tünhetik, a jógában való elmélyülés látható és mérhető. Pedig nem.

marsellus

Hozz egy balett-táncost, vagy egy akrobatát, és meg fog csinálni, sőt, szebben-jobban minden testhelyzetet, mint egy jógi. De a jóga eredményei nem a látványos pózokban, hanem a hétköznapi életünkben mérhetők le, a belső nyugalomban és kiegyensúlyozott lelkiállapotban. A személyiség stabilitásában és annak fejlődésében, az önismeret elmélyülésében.

Ami az ászanákat illeti, ezek fontos eszközök a gyakorlásban, de nem képezik a gyakorlás célját. Olyan kiemelkedő tanitók, mint Sri Krishnamacharya, vagy B.K.S. Iyengar a késő öregkorukig megtartották elképesztő fizikai képességeiket az ászanák bemutatása terén. Egy átlagos gyakorlónak viszont ez nem feltétlenül szükséges, mármint a nehéz és látványos pózok gyakorlása vagy végrehajtása. Sokszor meg ‘akarunk’ csinálni egy ászanát, ez teljesen hibás hozzáállás, és sok sérüléshez illetve kudarc-élményhez vezet. A jóga gyakorlása ezzel teljesen ellentétes kellene, hogy legyen: könnyed és kiegyensúlyozott – stiram és sukham.

adv

A mai nyugati, verseny-orientált civilizáció rányomja a bélyegét a jóga gyakorlására is. A csoportos órákon, ha valaki megcsinál egy pózt a melletted lévő szőnyegen, biztos hogy te is meg fogod próbálni utolérni, hiszen belénk van nevelve, és mélyen ivódva a versengés. Már a kisiskolásokba is belesulykolják, hogy győzni kell, elsőnek kell lenni, ha elfogadást szeretnének kapni. Ez a hagyományos, poroszos rendszerü oktatás, aminek eredmények szempontjából lehet létjogosultsága, de a személyiség és érzelmi intelligencia szempontjából pont ellentétes hatása van. Hiszen az a gyerek, aki lassabban fut, vagy gyengébben számol a többieknél, folyamatosan azt éli meg, hogy ő NEM ELÉG JÓ. És az az egy is, aki győz a versenyben, belül szorong attól, hogy a többiek mind rá irigykednek, illetve hogy mi lesz akkor, ha legközelebb nem ő fog a legjobban teljesiteni.

comp

Egy jó tanár egyben jó tanitó is kell legyen: nem magát a technikát átadnia, empátiával kell a tanulók felé fordulnia, hogy mindenkiből a saját, egyéni szintjén hozza ki a legjobbat. És a legjobb nevelési eszköz (ha nem az egyetlen), a jó példával való elöljárás. Elöljáró, már maga a szó rejti magában a mélyebb értelmét. Az Ashtanga jógában az a jó, hogy a mindennapos gyakorlás folyamatos tükröt tart a tanár elé is. Ha én nem gyakorolok nap mint nap, akkor hogyan várhatnám el ezt a tanitványoktól? Ez erős belső motivációt ad a gyakorlásra, vagyis a tanár-diák viszony egyformán fontos és hasznos mindkét félnek, oda-vissza.

Az egyik reggel például nagyon fáradt és álmos voltam, semmi kedvem nem volt megmozdulni sem. Mégis valahogy rávettem magamat, mert tudtam hogy ha ERŐT VESZEK magamon, akkor jobb lesz. Az érdekes az volt, hogy bár mentálisan erős belső ellenállást kellett legyőzni, a gyakorlás mégis az egyik legjobbra sikeredett. Hogy miért? Mivel fizikailag gyengébb, merevebb stb. állapotban kezdtem neki, ezért a szokásos elmebeli teljesitmény-centrikusság eltünt. Mivel még a legalapvetőbb ászanák is nehezen mentek, ezért teljesen sikerült közömbös, neutrális tudatállapotba kerülni. Nem érdekelt, hogy elérem-e a lábujjamat, vagy bent marad-e a lábam a nyakam mögött. És pont emiatt, az ELENGEDÉS minősége miatt az egyik legjobb gyakorlásom lett, amire vissza tudok emlékezni. Általában persze arra emlékszünk, amikor először sikerült valamilyen kihivást jelentő póz végrehajtása, pl. alkartámasz, vagy szupta-kurmászana, de az igazi eredmények nem ezek, hanem pont az ellentéte: amikor nem érdekel siker vagy kudarc, csak sikerül ott maradni a gyakorlásban, megélni a jelen pillanatot – ez az igaz FLOW, amiről mindenki beszél, de nem biztos hogy meg is valósitja, már ami a mélyebb szinteket illeti.

Hogy mi teszi tehát a haladó jóga-gyakorlót? Az, hogy minden nap odaáll a szőnyegre, és elkezdi a gyakorlását, amelynek nem kell sem nehéznek, sem kimeritőnek lennie. Aztán, eltelik 10-20 év igy, hipp-hopp haladó gyakorlóvá válsz! 😉 Csak kitartás! És ahogy Marsellus Wallace mondja a Ponyvaregényben: ‘basszál a becsvágyra!’


Hozzászólás

so SAD…

A szezonális affektív zavar (seasonal affective disorder, SAD) az ismétlődő
depressziós rendellenességek csoportjába tartozik, ahol az epizódok
bizonyos évszakokban jelennek meg. Most, hogy a természet lassan visszahúzódik egy hosszú téli pihenőre, a környezetünkben is megjelennek látható jelei, a fák lassan már teljesen elhullajtják leveleiket, a kopárság veszi át az uralmat. Ez lenne a természetes időszak pszichésen a befelé fordulásnak, a számvetésnek, illetve a jövőre vonatkozó tervek szövögetésének.

summer winter.jpg

A természettel együtt élő ember, például a hagyományos falusi-paraszti létben élő szinkronban volt a természet változásaival, ami a munka, táplálkozás, pihenés területeit illeti. Télen nem evett paradicsomot, sem epret. A vitaminokat savanyitott káposztából fedezte, ilyenkor több húsos és zsiros étel került az asztalra, de nem öncélúan: egyszerüen a hidegben ez volt célszerü, és hozzáférhető (ld. disznóölés). Tavasszal aztán böjtöt tartott (ld. Nagyböjt), hogy megtisztitsa a szervezetét, és felkészüljön az új, aktivabb időszakra. Télen már korán lefeküdt aludni, akár már 7-8 órakor, hiszen korán sötétedett. A ‘szépitő’ alvás különben is 9-10 óra előtt van, de hát ki alszik el ilyenkor? Még ha valami csoda folytán 9-kor ágyba is kerülne valaki (amit nehéz elképzelni, de biztos van ilyen), akkor is még egy kis telefon-nyomkodás a szokásos, hogy biztosan sikeresen felboritsuk az alvás-ébrenlét ritmust, aztán 11h-éjfél körül jöhet az álmatlanul forgolódás, eddig megvan?

Tehát, rendes parasztemberünk/asszonyunk ha este 8-kor elaludt, 5-kor már biztosan talpon volt (ha nem korábban), de kipihenten ébredt, ellátta az állatokat, szépen megreggelizett, és egész nap ügyelt rá, hogy ne vigyen túlzásba semmit, példának okáért a pálinkát sem, de egy-kettő azért valószinüleg lecsúszott – kizárólag preventive – a virusok tudvalevőleg ki nem állhatják a pálinkát. Amúgy sem nagyon tudott volna túlzásba vinni semmit, kint ugyanis hó volt, és nem sok tevékenységre nyilt alkalom. Pihent, együtt a természettel. Egy kicsit visszatérve az alvás-pihenés ciklusra, mindenki megfigyelheti saját magán, hogy este 9 körül, amikor az adrenalin-termelés leáll, hirtelen kicsit összezuhanunk, lecsökken az energiaszint – a test készen áll a pihenésre (amit többnyire nem kap meg, legalábbis nem akkor), hajnali 5 óra körül pedig kap a test egy löket adrenalint, hogy aktivizálja magát, a legtöbben persze nem kelnek fel még ekkor (kivéve aki jógázik pl.), de megfigyelhetően ilyenkor megváltozik az alvásunk minősége; aki egész éjjel forgolódott, pl. mert fájt valamije etc., ilyenkor el tud nyugodni és ráhúzni még egypár órát (az adrenalin ugyanis természetes fájdalomcsillapitó hatású is).

A jóga/meditáció gyakorlására szinte kivétel nélkül megegyeznek a különböző irányzatok, hogy a pirkadati órák (jelenleg az 6-7h közti időszak) a legjobbak. Amikor reggel fél hat előtt elindulok órát tartani, rengeteg fiatal, 20-30 körüli embert látok cigarettával és energiaitallal a kezében, amin mindig elcsodálkozom. Nem vagyok semminek sem alapból ellensége, de mindennek megvan a maga ideje, és már kora reggel mérget préselni szegény, a városi szmogtól amúgy is megviselt hörgőkbe, hát… de mindenkinek lelke rajta.

Jó lenne tehát, ha jobban, és tudatosan követnénk a természet ritmusát napi szinten, és az évszakok szintjén is. Az, hogy a téli időszakban a napfény sokkal kevesebb, és rövidebbek is a nappalok, egyértelmüen nyomasztó hatással van a közérzetünkre, lelkiállapotunkra. A természetes endorfin-termelés alacsonyabb, vagyis ha szeretnénk ezt kompenzálni, akkor aktivan tenni kell érte. A legeslegjobb a testmozgás. A legtöbben ódzkodnak a hidegben, illetve sötétedés után odakint mozogni, ezért felértékelődnek a benti, szobában végzett aktivitások. A jóga ebből a szempontból tökéletes, és a meditativ tudatállapotok napi szintü megtapasztalása segitséget nyújthat az erre az időszakra jellemző – az év magunk mögött hagyott aktivabb szakaszának összegzésére, és a jövő évre vonatkozó terveink megfogalmazására. Minden új év ugyanis másféle energetikát hoz magával, amire ilyenkor már el lehet, és érdemes is elkezdeni ráhangolódni. Egy évben három, lelkileg nehéz megterhelő időszak van, és ezek közül az utolsó – a karácsonyi időszak az egyik legintenzivebb, ezt is érdemes számitásba venni, és több, minőségi időt szentelni magunknak. A szervezetünknek, ahogy ezt jelzi is gyakran – több pihenésre van ilyenkor szüksége, de a teljes punnyadás sem jó: kevesebb, de minőségi aktivitás/testmozgás mindenképpen jót tesz, és amikor lehet, érdemes a friss levegőn is sétálni, mozogni, persze nem a belvárosban…


Hozzászólás

néha nem olyan könnyü…

bj

A minap ez járt a fejemben, és persze rá nem sokkal szembe is jött máshonnan is:
‘Sokan úgy tekintenek a spiritualitásra, hogy az csupa kellemes és felemelő élményt tartogat’

A ‘nyúédzs’ szagú és izü könyvek, reklámok, kurzusok, estébé, nem is nagyon igyekeznek kidomboritani, hogy ez a spiri út bizony kőkemény lemondásokkal teli Út, méghozzá nemcsak hétfőn és szerdán 17.30-19h-ig, hanem napi 24 órában NON-STOP! Persze nem szabad a másik végletbe esni, hogy ürügyként használjuk a spiritualitást mazochista hajlamaink kiélésére (arra ott vannak a dominák, feldolgozására a pszichológusok etc.) Vannak az útnak szép, kellemes és örömteli részei is. De az nem lehet spirituális, ami erőltetett, szerepet játszó, vagy nélkülözi a saját megtapasztalást.

Nem teljesen ide tartozik, de a manapság elterjedt jógaoktató-képzések ugranak be. Ezek sokszor arra emlékeztetnek, amikor a háborúban gyorsan kellett sok vadászpilótát kiképezni, és egy gyorstalpalót követően már küldték is őket a csatába harcolni, többnyire a biztos halálba. De akkor ez szükségszerü volt, ahogy ma is, az emberiség kollektiv fejlődésének ezen izgalmas idejében, amit élünk: kellenek a jógaoktatók, persze hogy a szakmányba gyártott ticsörök nem lesznek azonnal 100%-osak, de a legfontosabb, hogy ha jó kezdést kapnak, akkor idővel felnőhetnek a feladathoz. A tanulásnak ugyanis soha nincs vége, és pont ott hal meg az egész, ha valaki a végzettséget igazoló papir kézhez vételével ‘kész’-nek nyilvánitja magát, befejezettnek a tanulmányait, illetve a saját gyakorlását. Oktatóként csak egy újabb tanulási folyamatba kezdünk, ahol minden tanulónk egyben tükörként is funkcionál.

Milyen jó lenne, és szivesen részt vennék egy ilyen ‘kudarc’-szeminárium féle beszélgetésen, ahol kivételesen nem a sikereinket (26-an voltak a tegnapi órámon/egy dédnagymama fejenállt lótuszban etc.), hanem a kudarcainkat, problémás, nehezen kezelhető eseteinket, az órába beletrollkodó önjelölt ‘guru’ résztvevőkkel való bánásmódot oszthatnánk meg egymás épülésére. Nincs ugyanis két egyforma eset, ahogy tanár és tanitvány sincs, a variációk száma végtelen! Tanárként a saját reakciónkból, illetve annak megéléséből tanulhatunk a legtöbbet. Ez nincs benne sem az ősi jóga-szövegekben, sem a modern-kori tankönyvekben, ezt csakis a gyakorlatban lehet megélni.

Ez csak pár gondolat volt, ami hirtelen jött, lezárásként csak annyit tanácsolnék mindannyiunknak: tartózkodni a szélsőségektől. Nemhiába tanácsolta Buddha bácsi a középső utat…


Hozzászólás

a ‘templom’ céljaira…

újra – felújítunk aKözpontban… Utoljára 3 éve volt egy nagy felhőszakadást követő beázás a teremben, és idén nyár végén, bár megtettünk minden lehetséges óvintézkedést, ismét bejutott a víz valahogyan. Ez köszönhető az egyre szélsőségesebb időjárásnak, amelyet világszerte lehet tapasztalni.

Persze egy jógaközpontban mindig adódik felújítani való, esetünkben azonban a váratlan kár bőven millió fölötti nagyságrendben van, és ezt nem olyan egyszerü kigazdálkodni, a biztosító persze fizet valamennyit, de közel sem annyit, amiből vissza lehet állítani az eredeti állapotot, és persze azt is majd csak valamikor a beláthatatlan jövőben…

painting

Hogy áthidaljuk a vágyott állapothoz történő mihamarabbi visszatérést, ezért is találtuk ki kedves Barátokkal, hogy szervezünk egy ‘jótékonysági’ spirituális koncertet, más szóval: Kirtant! Egy ilyen esemény önmagában is szuper, és elősegíti a résztvevők jólétét és lelki fejlődését a szent mantrák meghallgatásával és/vagy együttes éneklésével, DE! Mivel ez alkalommal pénzt is szeretnénk gyüjteni a felújitások még hátralévő részére, azt találtuk ki, hogy az adakozó is jól járjon, ezért a 10 ezer Ft-ot elérő adományért 10 alkalmas jógabérletet adunk cserébe. (így 15 000 Ft helyett 5000 Ft-os kedvezménnyel lehet a bérlethez jutni) Ha nem akarod igénybe venni a jógabérletet, át is ruházható, illetve ajándéknak is kiváló! A helyszinen is lehet adakozni és átvenni a jógabérletet, de átutalással is lehet: számlaszám:10300002-10519407-49010016 MKB Sági Zsuzsanna (a megjegyzés rovatba ird be a nevedet légy szives!)

Illetve, ha van kedved megosztani az esemény FB event-jét, azt is megköszönjük, illetve ki lehet nyomtatni vagy elküldeni barátoknak a plakátot is!

kirtan.jpg

A résztvevő müvészek (lehet hogy még más is csatlakozik persze):
Julia ChantsVárnai ÁkosBence Erdősi-Bóta