A yogi's Blog

Pórffy Csaba jóga blogja

Sűrű hétvége

Hozzászólás

Pénteken reggel kezdődött, amikor kranioszakrális kezelésre kellett (volna) odaérnem. Sikeresen lenyomtam az ébresztőt, csúcsforgalomban sikerült laza fél órás késéssel érkezni. Hiába, a tudatalattim már érezte hogy mi következik… A kezelés alatt sikerült rendesen ellazulni, mint rendesen, és lazán, boldogan távoztam. Rövidesen viszont erős depresszió vett elő, világvége hangulat, minden rossz volt, főleg a bőrömben lenni. Valahogy megtartottam a jógaórát Miskolcon, egész jól sikerült, remélem nem lehetett észrevenni mennyire a padló szintjén volt a hangulatom. A jógaóra általában mindig feltölt és felvidít, csak most nagy mínuszból kellett indítani… Este alig vártam hogy az alvás édes öntudatlanságába zuhanva a tudattalanom elrendezze az elrendeznivalókat.
És lőn sabbat reggel…

Kicsit korábban keltem, hogy kicsit ki tudjak takarítani a központban a nyílt nap előtt, vettem friss virágot és némi gyümölcsöt. Patram puspam phalam toyam. Utána indultam az Okt.6. utcába Eyal Chehanowskí workshopjára. Életem eddigi egyik legjobb rendezvénye volt, sajnáltam hogy csak a reggeli órán tudtam részt venni. Eyal rendkívül hiteles és rokonszenves, ego-mentes személyiség. Az igazításai nagyon hozzáértőek voltak. Kicsit kifejtve: úgy vitt el a maximumig pózokban, hogy közben éreztem, hogy nem lépi át a veszélyes tartományt terhelésben. Ehhez nagy rutin és érzék is kell egyidejűleg. Röviden kikérdezte mindenkitől a nyavajáit, térdfájás, váll, húzódások etc. Mesélt is jó kis sztorikat egészen még a Mysore-i Old Shala idejéig visszamenőleg. Néhány érdekesség ami megragadta fejemben :
– anno nem volt vezetett óra, csak mysore
– eredetileg 8 lélegzetvételig tartották ki a pózokat (Manju Jois szerint 10)
– egyszer megkérdezték P.Joist, hogy milyen volt Krisnamácsárja? Azt felelte: “egy nagyon veszélyes ember volt”. Értse mindenki ahogy akarja.
– a sérülésekről: soha nem találkozott olyan Ashtanga-gyakorlóval, akinek nem volt éppen valamilyen sérülése. Oda se neki, csak gyakorolni tovább, tovább.
Az óra után ettem egy falafelt, közben beszélgettünk Szabival a jóga és az élet kis és nagy dolgairól. Vissza a központba.


Már javában ment a masszázs, és megtudtam hogy teltház volt a jógaórákon is, majdnem 30-an próbálták ki a Chillax jógát, és a hathára is sokan jöttek. Sajnos én kimaradtam a masszázsból, pedig jól esett volna a reggeli igazgatások után, de indulni kellett a Monsoonba órát tartani. A rendes óra előtt volt egy privát órám is, a legelső életemben. Azonnal rájöttem, hogy mennyire hasznos dolog is ez, a tanárnak és a tanulónak is. Érdekes élmény volt egy bizonyos nézőpontból megközelíteni az Ashtanga elméletét és gyakorlatát egy már jógában tapasztalt diák igénye alapján, aki igencsak lényegretörő kérdéseket tett fel a témában. Igyekeztem megfelelni a kihívásnak, és a gyakrlati részben is eljutottunk az álló gyakorlatok kb.kétharmadáig. Nagyon hasznos lenne ha minden Ashtanga gyakorló alaposan körüljárná az elméleti és gyakorlati alapokat, mielőtt csoportos órán venne részt, ahol rendszerint nincs idő kitárgyalni sok fontos részletet. Esetleg tanfolyamot is érdemes elvégezni, mindenkinek izlése szerint.
A privát óra után a csoportos óra is jól sikerült, ahol még a friss élményektől lelkesen gyömöszöltem a résztvevőket, vagy 8 főt, ami szombati verőfényes délutánon szerintem szép létszám. Vasárnapra jóga-mérgezésem lett, végre itt a pihenőnap 🙂

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s