A yogi's Blog

Pórffy Csaba jóga blogja

Ridegtartás

Hozzászólás

A mai nappal véget ért a szabadtéri szezon a Kopaszi-gáton. Június, július, augusztus, és a fél szeptember a szabadtéri gyakorlás jegyében telt el, erről szeretnék néhány gondolatot megosztani. Példaképem, David Swenson azt ajánlja, ha csak tehetjük, gyakoroljunk a szabadban. Miért is? Több oxigén = több prána, nagyobb hatásfokú tisztulás, több életerő. Lábunk alatt az anyaföld, fejünk felett a kék, vagy éppen a csillagos ég. Szuperül hangzik, nemde? Mégis azt a tapasztalatot sikerült leszűrni az immár második szabadban töltött nyár alatt, hogy az emberek nagyobb része szívesebben gyakorol zárt térben, még akkor is ha az egy pince. Mi lehet ennek a hátterében? A dobozkultúra. Dobozokban lakunk, dobozban utazunk, és az időnk nagy részében egy dobozt bámulunk (TV). Egyszerűen a megszokás hatalma az, ami inkább beterel egy ‘karámba’, mintsem hogy a szabad legelőn maradnánk. A karám biztonságos, megszokott. Egyfelől megértem azt is, hogy az intenzív jógagyakorlás okozta erőteljes belső élményeket, változásokat szívesebben viseli az ember egy nyugodtabb közegben, ahol nincs annyi dolog ami elvonná a figyelmet: bogarak, felhők, a szél stb. A másik oldalról nézve viszont minden dolog ami elvonja a figyelmet, megerősíti a koncentrációt, így a zárt térben történő gyakorlás alatt még erőteljesebben fog sikerülni a koncentráció. Érdemes mindkét oldalát kipróbálni az éremnek. A szabadtéri gyakorlások alatt nem egyszer előfordult, hogy sokkal jobban sikerült megmaradni a kiüresedett, gondolatok nélküli állapotban, a flow-ban, éppen a zavaró tényezők miatt.
Két példa jut eszembe megerősítésképp: az egyik a ridegtartásban, télen-nyáron szabadban élő állatok. Nem mintha annyit értenék a témához, de úgy tudom hogy általában sokkal erősebbek és egészségesebbek mint a folyton istállóban lévő társaik. A másik példa maga az ember. A történet szerint az újszülött Matuzsálemet apja, Hénoch jéghideg vízbe mártotta, hogy így edzze a testét. Matuzsálem állítólag 969 évet élt meg, vagyis a dolog jól sült el. A szélsőséges körülmények ezek szerint kedvező hatásúak abból a szempontból, hogy elviselésük után – optimális körülmények között – nagyon könnyű létezni.
Erre jó példa a meleg teremben végzett jógák, ahol az izzadás és a pulzus sokkal erősebb a szobahőmérséklethez viszonyítva, az ilyen gyakorlás után viszont nagyon könnyed, lebegésszerű érzés fog el. Az is igaz, hogy az extrém magas hőmérséklet sem biztos hogy minden áldott nap jót tesz, nekem kb. heti egy alkalom esik jól, de ez személyenként változó lehet. A lényeg, hogy ne riadjunk vissza a kihívásoktól, és próbáljuk meg néha megközelíteni tűrőképességünk határait, semmi bajunk nem fog történni, épp ellenkezőleg: erősödni fogunk fizikailag, akaraterőben, önbizalomban egyaránt. AZ idő ugyan most már bekényszerít a négy fal közé, de egyrészt ennek is megvannak az előnyei, másrészt jövő tavasszal újra folytatjuk a gyakorlást a Gáton.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s