A yogi's Blog

Pórffy Csaba jóga blogja

Ászana vs Jóga

Hozzászólás


Tegnap ‘A’ közösségi oldalon kapott vicces komment indította el a következő gondolatmenetet.
Az ászana gyakorlás az ugye jóga kellene hogy legyen, de mégsem mindig az. hogy hogyan lesz mégis az, azt szeretném körüljárni, meg azt is hogy mitől nem lesz az. Új dolgokat, titkot sajnos most sem tudok mondani, a jóga minden ellenkező híresztelés ellenére végtelenül egyszerű, bár gyakran szeretjük misztikus ködbe burkolni, ilyen az emberi természet.

Nos, először is tisztázzuk hogy a jóga = az elme áramlásanak megállítása (Jóga Szutra). Vagyis az elme csendje. Nézzük hogy az ászana gyakorlás hogyan segíti elő az elme elcsendesedését. Az ászana olyan mint egy lánc, sok összekapcsolódó kisebb-nagyobb darabból összefűzve. A lábujjak pozíciójától kéztartásig sok apró részlet van, amire figyelni kell. A legfontosabb azonban mégis az, amit a ‘központ’-nak szeretek hívni, a test alsó felének pozicionálása, nevezetesen az energiazárak, vagy Bandhák. Az alsó két energiazár, a gyökér és a hasi zár (amelyek együtt működnek, nem külön külön) teszik lehetővé, hogy a fő gerinc-meridián, a középütt haladó Szushumna nyitott állapotba kerüljön, és a prána (kundalini) ezen keresztül tudjon felemelkedni. A gerinc nyújtása, hajlítgatása és csavargatása szintén az energia felfelé áramlását hivatott elősegíteni. Namárost, a jóga egy többszintű dolog, minden gyakorlat hat fizikai, energetikai, és tudati szinten egyaránt, mint egy láncreakció. Vagyis: ha megfelelően zárjuk az alsó két zárat, ha meg tudjuk tartani a ‘központot’ végig erőteljesen, akkor az energia emelkedésével egyidejűleg a tudatosság a felső központok vagy csakrák felé irányul, amivel egyidőben a tudat elfordul a hétköznapi gondolatoktól (alsó csakrák). Amint ez megtörténik, máris az egyhegyű koncentráció állapotába jutunk. Ez még nem jelenti az elme csendjét, ez még nem jóga, de már az előszobája. A gyakorlásnak ebben a szakaszában az elme áramlása fokozatosan lassul, ahogy a tudat elfordul az érzéktárgyaktól. Párhuzamosan aktiválódnak a fizikai érzékszervek feletti érzékek. Vivékánanda, aki a meditáció tökéletes szintre jutott jutott mestere volt a következőt mondja: “a ‘vallás’ olyan valóság, amelyet végtelenül élénkebben lehet érezi annál, mint ahogyan mi érzékeljük.”

Vagyis – ő is fizikai világon túli érzékelésről és érzékszervekről beszél. Ezeket szeretnénk aktiválni, megteremteni a feltételeit annak, hogy a fizikai világ harsány benyomásai, és azokra adott válasz a tudatunkban, vagyis az elmetevékenység zaja ne nyomja el a finomabb érzékelést. A megvilágosodás vagy szamádhi nem a kómával egyenlő, vagyis nem a tudat tevékenysége áll le, hanem csak elme (ego) tevékenysége. Ezzel egyidőben a tudat eredeti, teljes működését tapasztalja meg a jógi, amiről a Bhagavad Gitá azt írja hogy olyan gyönyörrel jár, amelyet a jógi semmire sem cserélne el. De addig még sokat kell gyakorolni az ászanát, és tartani a bandhákat, amely a koncentráció, így a meditáció kísérője fizikai szinten. Emlékezzünk rá, hogy a jógában minden minden szinten hat oda-vissza: a durva a finomra, és a finom a durvára (tudat – test). Így lesz az ászanából jóga, és a jógából ászana.

Aki még többre kíváncsi, lapozgassa Iyengar bácsi ‘A jóga fája’ c. könyvét, annak is a ‘Meditáció és jóga’ c. fejezetét.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s