A yogi's Blog

Pórffy Csaba jóga blogja

Első Turbánom :)

Hozzászólás

Sok érthetetlen, vagy elsőre furcsának hangzó dologgal találkozhat az ember a jógával való ismerkedés alatt. Emlékszem, legelőször a mantrázás, Óm-ozás is furcsának tűnt, belül megmosolyogtam azokat akik csinálták. A mantrázással nemcsak megbarátkozni sikerült, hanem meg is szerettem idővel. Amikor azonban kedves barátomat és tanáromat is fehér fejfedőben láttam meg, megint felhúztam belső szemöldökömet: mire jó ez a viselet? – gondoltam magamban. Idővel azonban a Kundalini jóga gyakorlatok végzésével, és a változás tapsztalásával újra kellett értékelnem ezt a gondolatot is. Ez a fejlődés része a jógában: újabb és újabb dolgokat tanulunk, és egyre nyitottabbá tudunk válni. Mert több dolgok vannak földön, s égen…


Úgyhogy most már nekem is van fejfedőm, és tényleg jó. Nem mondom hogy hordjon mindenki turbánt. De maradjunk nyitottak a tapasztalásokra és ne féljünk az újtól csak azért, mert szokatlannak tűnik elsőre. Új fejfedőm örömére lefordítottam egy kedves cikket Yogi Bhajan egyik tanítványától, nézzétek el az esetleges nyelvtudásomból fakadó hibákat 🙂



Guru Singh visszaemlékezése arról a döntéséről, amely megváltoztatta az életét, és másoké is.

„Hát ez micsoda?” hallottam egy erőteljes hangot a hátam mögül, egy antik Thonet székben terpeszkedve.
Megfordulva észrevettem kérdőn fölém tornyosulni Yogi Bhajan-t, új mesteremet.
„A turbánom, uram!” – válaszoltam lelkesen.
A valóságban egy sálat sikeredett többször a fejem köré tekerni, és alá rejteni kezelhetetlen fürtjeimet egy szolíd halomba.
„Miért csináltad ezt?” kérdezett tovább.
„Hogy olyan legyek mint Te”- válaszoltam, magamat is meglepve. „Én is tudni akarom amit Te.”
„Wow!” folytatta széles mosollyal, „hogy egy ekkor egót eltakarjon, tényleg nagy valami kell. Majd meglátjuk történik e valami.”
Igaza volt, a fejfedő tényleg nagy változást jelentett nekem. Profi zenészként a hajzuhatagom az identitásom meghatározója volt, a személyiségem és a imidzsem része. Befedni és egy turbán alá rejteni nagyon izgalmas és merész dolog volt egyben, különösen azután, hogy a Warner Bros szerződést kötött velem, és az a szóbeszéd járta miszerint én leszek a következő Dylan vagy Donovan.

Hogyan lettem akkor mégis Yogi Bhajan első tanítványa aki turbánt öltött? Kezdetben csak azért kötöttem fel, hogy a fűrészport megakadályozzam abban hogy a hajlakkom segítségével egy cement-tömböt alkossanak a fejemen. Yogi Bhajan volt az oka annak is, hogy azon a széken dolgoztam.

Néhány héttel korábban, épp csak egy hónapi jógagyakorlás után, meghívást kaptam Jules Buccieri születésnapi partyjára, akinek régiségboltja volt , itt kezdődött a 3HO. Yogi Bhajan-nak szüksége volt egy helyre a Kundalini Jóga tanításához 1969 januárjában, és Jules felajánlotta a boltját. A jógagyakorlás a nyitvatartási idő előtt, és után volt. Kipakoltuk a bútorokat a garázsba, és az antik jógaszőnyegeken jógáztunk.

Azon az estén a partyn Yogi Bhajan megkérdezte, hol dolgozok, amire én büszkén válaszoltam hogy sehol, mivel zenész vagyok.
„Ez derék, de meg kell tanuldnod dolgozni is”, mondta nekem.
Hitetlenkedve néztem. Itt állt előttem a mester, akinek az eljöttét egy bennszülött sámán jósolta meg nekem amikor kilenc hónapot töltöttem a mexikói dzsungelben. Ezt a Gurut jósolta meg nekem a sámán, mondván: keresd meg a ’Legnagyobb Gurut’. Aki erre most azt mondja nekem, hogy menjek dolgozni?

„Ha meg akarod érteni a tanításokat, meg kell értened a tanítványokat is” Yogi Bhajan elmosolyodott. ’A legtöbb ember nem zenész, hanem dolgozik, állása van.”
Nevetve odafordult Jules Bucchierei-hez. „Vedd fel ezt a ’zenészt’ íziben”, mondta, és így kezdtem bútorokkal és régiségekkel dolgozni már másnap.

Ez volt jelenleg 26 éve tartó utam kezdete, amely alatt tanítóvá, férjjé, apává avanzsáltam a zenészből, aki a zenét ma már ’csak’ tanításra használja.

Ahogy megtapasztaltam, milyen érzés a turbán viselése, a hajam védelme csakhamar átadta a helyét az tudatosságommal való összekapcsolódásnak. Úgy találtam, hogy a felem köré tekert turbán megnyugtatja és egyben segít fókuszálni az elmémet, szinte más emberré varázsolt.
Sok idő telt el a fűrészpor és a hajlakk óta, az összeszedettség és nyugalom váratlan ajándéka óta. A sors hozta így, hogy turbánt viseljek, a Mesterbe vetett bizalom. Amit hozott magával, az monumentális változás. Évekkel később Yogi Bhajan nekem szegezte a kérdést:
„Nem is gondoltuk volna, hová fog vezetni a turbán-viselés, igaz, Guru Sing?”
„Nem bizony…”, válaszoltam.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s