A yogi's Blog

Pórffy Csaba jóga blogja

Sport és jóga

Hozzászólás

volt a címe annak a könyvnek is, melynek hatására és alapján oly sokan kezdték el a jógát más szemmel nézni, és kezdték el gyakorolni sok ezren, beleértve saját magamat is.

Ice hockey team
A jóga az elmúlt évtizedekben sokat veszített misztikus mivoltából a köztudatban, sőt, mára, annyira populáris lett, hogy nem nagyon tudok úgy átmenni egy belvárosi utcán, hogy ne jöjjön szembe legalább egy, összetekert jógamatracot hurcoló fiatalabb, vagy középkorú nő, vagy akár öltönyös menedzser is. A jóga elterjedésének vitathatatlanul jót tett, hogy lekopott róla az elvont, filozofikus máz, és elfoglalta helyét az életünkben, mint 100%-ban gyakorlatias életforma. A jóga, ahogyan a sport is – ha komolyan veszik: életforma. Most arra keressük a választ, hogy mi különbözteti meg a kettőt. Valóban, a sport és a jóga nagyon közel állnak egymáshoz, sok a közös dolog bennük, gyakran kölcsönöznek is egymástól. Mindkettőhöz szükség van a megingathatatlan kitartásra, és belső motivációra. Most arról is szeretnék néhány szót ejteni, hogy mi különbözteti meg a kettőt.

A sportot, különösen az élsportot – a legtöbb ember viszonylag rövid ideig csinálja, és idővel teljesen abbahagyja. Biztosan mindenki előtt ott van a kép: a 120 kilós Vizilabda-edző, aki hajdanán bajnok volt, és bár fejben még ott van a szeren, de 10 lépcsőt már nyögve mászik fel. Persze ez egy szélsőséges példa, de rávilágít egy kulcsfontosságú momentumra, nevezetesen arra, hogy sokan akkor hagynak fel az egészséges testmozgással (ti. középkorúan), amikortól a legnagyobb szükségük volna rá. Ez rávilágít arra is, hogy miért olyan lesújtóak az egészségügyi statisztikáink a középkorú népesség körében, és attól felfelé. Nem azért hagyjuk abba a testmozgást, mert megöregszünk, hanem épp ellenkezőleg: azért épül le gyorsan a szervezetünk, mert felhagyunk az aktív testmozgással. Ez különösen igaz a versenysportokra: ha már nincs meg a fiatalkori energia- és erőszintje a szervezetnek, akkor esélytelen az ilyen sportokban. A számok makacs dolgok, és muszáj belátni, hogy a test a korral változik. Az első 13 évben gyakorlatilag olyan tartalékokkal bírunk, hogy egyszerűen nincs olyan hogy túl sok, a terhelhetőség szintje óriási. 13-23 év között is még a csúcson jár a ’motor’, ez a nagy rekordok és teljesítmények kora. 23-33 között is még nagy teljesítmények születnek, de már nincs annyi tartalék, mint korábban. 33 év után kb. már érezhetően kisebb az energiaszint, és a regenerációs idő is markánsan hosszabb egy-egy kimerítő edzés után, ezért ilyenkor már tudatosan változtatni kényszerülünk az edzéseinken. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy le kell állnunk, és a karosszékben várni a leépülést! Arról van szó, hogy ha a legjobb teljesítményt akarjuk kihozni magunkból, akkor az edzés/táplálkozás/pihenés hármasában változtatnunk kell az arányokon, és maximális odafigyeléssel meghallani a szervezet üzeneteit, és azoknak megfelelően folyamatosan finomhangolni a munkát.

Vegyük a jógát. A jóga, első körben az ászanák, vagyis testhelyzetek gyakorlása sikeresen fel tud készíteni bennünket a fentiekben leirt változtatások végrehajtására. Igaz bár, hogy a jógát is a legjobb fiatalon, akár már 4-5 évesen elkezdeni, ennek ellenére a jóga gyakorlása a kor előrehaladtával nem áll le, a gyakorlástól való visszavonulás ideje soha nem jön el! Így a jóga gyakorlójának soha nem kell szembesülnie azzal, hogy a tükörbe nézve, a fiatalkori duzzadó izmú bajnok helyett – egy elhízott és depressziós öregember nézzen vissza. Talán B.K.S. Iyengar jógamester a legjobb példa rá, hogy a jóga komoly gyakorlásával az évek hozta visszafejlődés minimalizálható, illetve hogy megfelelő gyakorlással a test képes megőrizni hihetetlen erejét és hajlékonyságát is. A jógairodalom azt is pontosan meghatározza, hogy a gyakorlók az egyes életszakaszokban, az életkornak és edzettségi szintnek megfelelően hogyan és milyen módon változtassák meg a gyakorlásukat. Sri.K.Pattabhi Jois jógamester azt tanácsolja, hogy 50 év felett könnyítsünk a gyakorlás fizikai (ászana) részén, és szenteljünk több időt a légzőgyakorlatoknak (pranayama) és a meditációnak. Arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valaki középkorúan kezd a jóga gyakorlásába, még akkor is kiváló eredményeket és nagy fejlődést érhet el. Végső soron, 50 év felett már nehezen kezd el valaki, súlyt lökni, síúgrani vagy vízilabdázni, de jógázni bárki bármikor elkezdhet!

Betegeknek és fizikailag legyengült állapotúaknak is azt ajánlja, hogy állapotuknak megfelelően, de rendszeresen és fokozatosan gyakorolják a jóga testi gyakorlatait, illetve a légzést. Az ilyen speciális esetekben, amely lehet akár egy sport-sérülésből származó mozgásbéli korlátozottság, feltétlenül szükség van egy tapasztalattal rendelkező jógatanár útmutatására és kontrolljára, mert a gyakorlatok hibás, vagy túlzott végzése akár súlyosbíthatja is a tüneteket.

A sportsérülések egyébként is szép számban vannak jelen az edzőtermekben. Személyi edző barátom arról számolt be, hogy számosan jelentkeznek nála olyanok, akik a nem szakszerű vagy túlzásba vitt edzések ’segítségével’ amortizálták le a testüket. A speciális edzések mellett a gyógytorna és a jóga gyakorlása segíthet hamarabb megszabadulni az edzést akadályozó fájdalmaktól és tünetektől. E sorok írója szintén sportsérülés miatt kényszerült annak idején a jógagyakorlatok elkezdéséhez (A korábban említett ’Sport és jóga’ c. könyv alapján), és saját tapasztalatom alapján biztosan állíthatom, hogy a jóga gyakorlása bármilyen életkorban, fizikai kondíciótól, edzettségi szinttől függetlenül, még súlyos sérülések esetén is varázslatos javulást illetve fejlődést tudnak előidézni.

military
Meg kell még említeni a jógagyakorlás pozitív, elménkre és pszichés állapotunkra gyakorolt hatását. a jógával elérhető meditációs állapot segít leküzdeni és pozitív energiává alakítani a hétköznapokban felhalmozott feszültségeket, a stresszt. Az ászanákban elmélyített folyamatos figyelem, sportolás közben is biztosítani fogja a megfelelő testtartást, ily módon előzve meg a sérüléseket, így megelőzve az edzésből való kiesést, amely az edzésüket komolyan végző emberek rémálma. A fenti fotón látható jéghoki csapatoktól kezdve a katonai kiképzésig már sok helyen bizonyitottak a jógagyakorlás előnyös hatásai.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s