A yogi's Blog

Pórffy Csaba jóga blogja

Mint kint, úgy bent – jóga a szabadban

Hozzászólás

Illetve ahogy bent, úgy gyakorlunk odakint is. A jógázók körében megoszlanak a nézetek a szabadban való gyakorlást illetően. Az viszont biztos, hogy az ortodox Ashtangik is egy jó jóga-selfiért lelkesen felmásznak akár egy tengerparti sziklára is, ami ugye ritkán található a jógastúdióban vagy a nappaliban 🙂

IMG_0001

Az Ashtanga jóga megközelitésében a szabadban való gyakorlás ellenjavallt, több okból is. A legfontosabb ok (szerintem), hogy a szabadban az izzadás nem olyan szabályozható  mint egy zárt helyiségben, ahol a hőmérséklet és a páratartalom is nagyjából szabályozható. Odakint viszont vagy fúj a szél, és lehüti a testet, illetve túl korán felszáritja az izzadtságot, illetve a nap intenziv sugarai ‘megégetik’ az aurát, a testet körülvevő pránikus burkot. OK. Alapvetően én is egyetértek a fentiekkel, mint ahogy értem, és törekszem is betartani a jóga összes többi alapelvét is. Néha azonban az elvek gyakorlatba való átültetése rugalmasságot igényel, és hasznos tapasztalatokra tehetünk szert, ha megvizsgálunk, azaz megtapasztalunk valamely más nézőpontot is.

A legeslegelső pozitiv érvem a szabadban való gyakorlás mellett: hogy az emberek szeretik. Márpedig ha valaki inkább jógát gyakorol reggel alvás, shoppingolás, vagy TV-nézés (szabadon behelyettesithető bármilyen haszontalan tevékenységgel) helyett, az már hatalmas dolog, még akkor is, ha történetesen a tóparton teszi, és nem egy jógashala-ban (a shala jelentése ‘terem’). A városi emberek, akik szerintem a jóga-gyakorlók zömét teszik ki, úgyis naphosszat bent ülnek, a lakásban, az irodában, az autóban etc., kert, vagy legalább egy jó erkély aránylag kevés szerencsésnek jut osztályrészül. A fentiek miatt az a véleményem, hogy mondjuk 5 nap teremben történő gyakorlás mellett nem fog megártani az a heti egy szabadtéri jógagyakorlás! Szintén pozitiv érv még: a szabadban sok a friss oxigén, és a pránát is nagy mennyiségben lehet a légzés által felvenni. Az erős, tüző napon, valóban nem tanácsos ászana-gyakorlást végezni, érzékeny bőrüeknek különösen, de az árnyas vagy fél-árnyékos terület jó lehet. Mi is ilyen helyen szoktunk gyakorolni.

Van még egy szempont, amelyről fontosnak tartom beszélni a szabadban való gyakorlással kapcsolatosan, mégpedig a koncentráció. A jóga gyakorlásának célja minden esetben a meditáció, meditáció pedig nem lehetséges erőteljes összpontositás nélkül, az összpontositás (vagy egyhegyüség) feltételeként pedig az érzékszervi észleletektől történő elfordulás áll, legalábbis a Patandzsalihoz köthető nyolcfokú jógarendszerben (amelyre az Ashtanga Vinyasa jóga is épül). Igen ám, de a szabadban, különösen egy kevésbé gyakorlott jógázónak rengeteg dolog vonja magára a figyelmét. A szél fúj, összeborzolja a haját (ha van), a Nap felheviti a testét, és forróvá teszi a jógaszőnyeget, ha nincs árnyékban. Rászáll egy bogár és végigmássza. Munkagépek végeznek földmunkát pár méternyire, és félóránként elmegy egy vonat. Ezeket mind megtapasztaltuk a szokásos helyünkön a szezon első szabadtéri jógáján is, a Kopaszi gáton. Mindezek a külső hatások valóban zavaróak tudnak lenni. Ugyanakkor minden külső hatás, amely elvonja a figyelmet, az végső soron megerősiti a koncentrációs képességet, amelynek hatásait majd a benti gyakorlás alkalmával halmozottan tudjuk élvezni.

David Swenson nevét kb. mindenki ismeri, aki a jógával bármilyen kapcsolatba került, és David azt javasolja, hogy amikor csak tudunk, menjünk ki a szabadba gyakorolni, valahogy igy:

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s