A yogi's Blog

Pórffy Csaba jóga blogja

Kertkaland 1.

2 hozzászólás

A szabadban történő jógagyakorlás után adja magát, hogy irjak egy másik aspektusáról is a szabadban végzett meditációnak, amelyet van szerencsém mostanában gyakorolni, és ez nem más, mint a kerti munka. Mesélek akkor erről kicsit, hogy mik az én tapasztalataim a témában.

kert

Néhányan már tudjátok, de talán van aki még nem, hogy nemrégiben Zsuzsival és Pannival úgy döntöttünk, hogy szert teszünk egy vidéki birtokra, falun. Mindegy is hogy hol van (Kosd), Bp-től kb. félórányi útra autóval. A tanya kb. már 10 éve lakatlanul áll, vagyis a ház jelenleg nem lakható, de már szép tervek vannak születőben a felújtására. A kert is eléggé elhanyagolt állapotú, de néhol a csalán között kibújuk egy-egy szép tulipán, vagy más kerti nemesitett virág, amelyek valahogy dacoltak az elmúlt évekkel. A kert közepén van egy nagy ásott kút is, ami fontos szempont, ha az embernek kertje van és öntözni is szeretne.

Nekem valahol egy genetikusan programozott (a bolgár kertész ősök által valószinüleg), hogy ha föld közelébe kerülök, akkor rögtön ültetnem kell bele valamit. (annak dacára, hogy néha többe kerül az egész procedúra, mint megvenni a zöldségesnél ugyanazt) Legyen az akár csak néhány cserép, vagy virágláda a kertben. Ez már igy megy nagyjából 10 éve, de most valahogy olyan lapot dobott az Élet, hogy tere nyilt az eddig szerzett tapasztalatokat komolyabb formába önteni.

Az vagy amit megeszel. Ezt bátran kijelenthetjük, és még ha a bio-piacon vagy bioboltban vásárolunk (néha irreális áron), akkor sem lehetünk száz százalékig biztosak benne, hogy pontosan milyen körülmények közül származik a zöldség vagy gyümölcs. A saját termesztésü cuccnál viszont biztosak lehetünk benne, hogy mit kapott, hogyan lett illetve nem lett kezelve a növény. Ez fontos szempont, de mégsem ez az ami miatt a kert szerelmese vagyok. A továbbiakban talán kiderül, hogy miért.

konyv

Azzal folytatom a történetet, hogy hogyan láttunk neki a kertészkedésnek ezen a hosszú évek óta ásót/kapát nem látott kis földdarabon. Mivel a lelkesedésünk jóval nagyobb, mint a tapasztalatunk, ezért nem saját kútfőből dolgozunk, hanem tudományos alapon – könyvből (Dóra Melinda Tünde: Kertkaland c. könyvéből). Összefoglalva: egy 42 nm-nyi alapterületü mintakertet veszünk alapul, amelyben 7 ágyás van, és amelybe a kb. elképzelhető összes konyhakerti zöldség és füszernövény helyet kap, illetve néhány virág is, amelyeknek funciója is van (vonzza a beporzást végző méhecskéket), és még szépek is.

Hogy hogyan válik a kertészkedés az egyik elképzelhető legjobb meditációvá? Mesélek róla. Elöljáróban annyi, hogy derékig érő füben nem lehet vetni. Ezért először is le kellett kaszáltatni a füvet, majd fel kellett szántatni a termesztésre kiszemelt darabját a kertnek (köszönet L.Józsinak a szomszédból!). Ezek után következett a kapálás és a nagyobb gaz és fücsomók eltávolitása. Ez az első jógagyakorlatunk. Mi kell ahhoz hogy felemeljünk egy gazos földcsomót? Le kell érte hajolni. Az előrehajlások (meghajlás, leborulás etc.) számos tradicióban megjelennek mint fontos előkészitő gyakorlat. Ez a mozgásforma szimbolikusan alázatosságra nevel, és fontos kiemelni, hogy nem száraz filozófiai fogalomként, hanem száz százalékig gyakorlati módon. A föld előtt meg kell hajolni, akár tetszik akár nem, és nem egyszer, hanem órák hosszat, több százszor vagy ezerszer (ezt másnap érzi is az ember az izmaiban és a derekában).

Maga a termőterület előkészitése, a gaz helyett a nemes növények számára, ahhoz hasonlatos szimbolikus tisztitó folyamat, mit amit a jógik végeznek magukon fizika, energetikai és nem utolsósorban mentális szinten, mielőtt még megkezdenék a gyakorlásukat. Ez nagyon fontos, mert e nélkül az előkészités nélkül a gyakorlás ugyanúgy nem fog hasznot hajtani, mintha a gaz közé vetnénk el a termeszteni kivánt növényeinket: a durva és vad gyomnövények el fogják fojtani a nemesebbeket, és kárba vész a befektetett erőfeszités. A jógában a jamák és nijámák szabályozó elveinek követése, a tisztitó gyakorlatok (satkarmák), illetve az ászana és pránájáma, valamint a gondolat-nagytakaritás tekinthetők az előkészületeknek a magasabb szintü gyakorlatok bevezetésre.
A jóga az elme kontrollját jelenti, ezt ugye tudjuk a tanitásokból elméletileg. Ahhoz hogy kontrollálni tudjuk az elmét, ahhoz először hosszan meg kell figyelni a müködését. Szétszórt elmével, azaz hétköznapi tadatállapotban ez nem lehetséges, igy aztán a legtöbb ember soha nem jut el oda, hogy megfigyelje a saját elméjének tevékenységét, rezdüléseit. A jóga-gyakorló tudatosan, napról napra kondicionálja magát saját gondolati és érzelmi mintázatának feltérképezésére. Az ászanák kiváló terepet biztositanak ehhez, mert maga az ászana létrehozása a test segitségével megteremti a szükséges tudati alapot, az elmélyült koncentráció állapotát (pratyahára és dháráná).

A föld ezenfelül azért jó az interneten és rádión/televizión csüngő mai embernek, mert ‘leföldel’. Szó szerint, mint egy villámháritó, vezeti el a föld az összegyült negativ energiákat az ember testéből, és legfőképp az elméjéből. Mivel a kertészkedés hosszan tartó, gépies tevékenységeket (is) foglal magába, közben alkalom nyilik megtapasztalni és tudatositani az elménk állapotát. Tehát máris a meditáció előszobájában járunk. A saját tapasztalatomat tudom ezzel kapcsolatban leirni. Mondjuk elő szeretném késziteni a talajt ahhoz, hogy répát vessek bele. Ehhez meg kell lazitani kapával a föld felső rétegét, majd szépen olyan simára gereblyézni, amennyire csak lehet. Kapálás közben találkozom összeragadt rögökkel, illetve erősen kapaszkodó gaz-csomókkal. Ezek úgy müködnek, mint egy energetikai blokk: érzem hogy dühös vagyok, elkezdem erőből kapálni, kézzel rángatni. Nem jön ki. Már nagyon feszült vagyok. Ekkor ráébredek, mi történik. Elkezdem megfigyelni a saját érzésemet. Nem elnyomom, csak megfigyelem, és próbálok tudatosan lélegezni. Már érzem is hogy oszlik a feszültség.
És kész. Ez zajlik le néhány körben, és egy idő után már nem jönnek feszült gondolatok, nem kergetik a gondolatok egymást a fejemben. Beáll az elme csendje, a meditáció, Flow, kinek mi a szimpatikusabb. Ez egy áldott állapot. Ilyenkor elkezdenek jönni ötletek, inspirációk, témák, amelyekről pl. irni szoktam.

Energetikailag is jól érzékelhetően feltöltődöm. A kertben történő mozgásnál, mivel elég fárasztó, ugyanolyan ekonomikus mozgásra, és helyes légzésre kell törekedni, mint egy ászana illetve pránájáma gyakorláskor. És az is biztos, hogy kint a természetben a prána – a friss levegő, a napfény, a szél – megannyi hordozóján keresztül sokkal erősebb, mint a zárt szobában.

Ha már elértük azt, hogy a föld elő van készitve a vetéshez, szépen szabályosan, meghatározott időben és térközzel, elültetjük a hasznos növényeket. Szimbolikusan ez megfelel a jógagyakorlás azon szakaszának, amikor a ‘kigyomlált’, azaz felismert és blokkoktól megtisztitott elménkbe pozitiv szokásokat és gondolati  mintákat ültetünk (ld. sankalpa shakti). Ezeket a pozitiv mintákat folyamatosan figyelnünk kell, gondozni, ahogy a kertet is gyomlálni, öntözni, megtisztitani a kártevőktől. Ugyanaz a folyamat! Az analógiák legkisebbtől a legnagyobbig tartó láncolatát felfedezhetjük és átélhetjük a legegyszerübb dolgokban is. Ezért gondolom, hogy egy ‘egyszerü’ falusi ember, aki a természettel szoros egységben éli életét, magasabb spirituális szintre juthat el, mint egy ‘szentéletü’ pap, vagy szerzetes, jógi stb. (apropó, szerzetes… A nyugatiak által előszeretettel látogatott jóga- és meditációs ashramokban szinte mindenhol használják a karma-jógát, azaz a megvilágosodni vágyó könnyen az ashram földjein találja magát, ahol kapálhat, gyomlálhat, vethet, öntözhet… különösen az, aki húzódozik az ilyen ‘alantas’ tevékenységektől. Akinem meg a földmunka tetszene, lehetséges hogy az irodán találja magát, adminisztrativ feladatokkal ellátva, csak hogy legyen hol csiszolni a személyiségünk éleit)

És akkor még meg kell emliteni a kerttel kapcsolatosan egy lényeges dolgot: a türelmet. A mai spirituális, illetve ál-spirituális világban azzal kecsegtetik a kezdő gyakorlót, hogy gyorsan fog eredményre jutni. Hát ezzel szopoládé van, kispajtások… 😉 Ez nem igy müködik, hanem igy:
Amikor a yogi komoly eltökéltséggel hozzáfog, hogy még
jobban előrehaladjon, akkor a sok-sok életen át tartó
gyakorlat után megtisztul minden szennytől, és végül eléri a
legfelsőbb célt. (BG 6/45)
Persze mindannyian szeretnénk azt hinni magunkról, hogy mi már túl vagyunk 999 átgyakorolt életen, és most, az utolsó körben már csak egy guruval kell találkoznunk, aki áldást adja ránk, és azonnal örök szamádhiba merülünk… ugye? Azonban, még mielőtt visszavonhatatlanul és véglegesen megvilágosodnánk, menjünk ki a természetbe, üljünk le a fübe, öntözzünk meg egy virágot, és ki tudja? Lehet hogy guru vagy filozófia nélkül is átélünk valamit, ami VALÓDI, az Itt és Most-ban 🙂

Aki mindenhol Engem, és mindent Bennem lát, számára Én
sohasem veszek el, s ő sem vész el számomra soha.

 

Reklámok

2 thoughts on “Kertkaland 1.

  1. Egyébként most már az egész könyv ingyenesen elolvasható 🙂 kertkaland.com

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s