A yogi's Blog

Pórffy Csaba jóga blogja

Rúzs? van!

Hozzászólás

Az élmény friss: tegnap késő éjjel sikerült megnéznem a StarWars univerzum legújabb részét. A film kapott már mindenfelől hideget és meleget, magasztaló és lesújtó kritikákat. Ezzel nem lehet mit kezdeni, immár annyira szerteágazó a nézők korosztálya, izlés-,  képi-, és lelkivilága, hogy lehetetlen volna olyan mozit késziteni, amely mindenkinek egyöntetüen beüt, mint pl. a trilógia első két része, amelyeken egy nemzedék nőtt nemcsak fel- de rajta is maradt, egy életen át. Vajon miért?

index

Előre kell bocsátanom, hogy nekem az új rész nagyon bejött, egy-két apróságtól eltekintve szerintem a trilógia óta a legjobban sikerült rész. De nem ez a lényeg, mindenkinek magánügye, mi tetszik és mi nem.

Inkább azt szeretném körüljárni, hogy miért lett olyan és akkora nimbusza ennek a sagának, hogy még 2-3 csapnivaló, siralmasan gagyi rész után IS tódulnak a rajongók (köztük én is) a moziba?

A sztori adná el? Hadd válaszoljam meg a kérdést ily módon: ma reggel találtam az interneten ezt a zseniális albumot, amely nem kevesebb mint 15, rövid leirással ellátott rajzon át elmeséli a IV.epizód történetét, kissé magyarositott-népiesitett formában. Zseniális és sirva röhögős egyúttal. A IV.epizód egyébként a ‘kapu-drog’ az életfogytiglani és gyógyithatatlan StarWars fertőzéshez (mivel ez készült el legelsőnek), éppen ezért jó, hogy pont ennek a sztorija lett igy kissé karikaturázva leegyszerüsitve, de persze várjuk a többit is! Az egész recept csupán ennyi, egy combosabb magyar népmesék epizód komolyan meghaladja a történet bonyolultságát. Varázslat van itt, kérem!

12362694_1000862256637042_1277350712998140051_o

A közkedvelt eposzok, mint amilyen pl. a MadMax sorozat, a StarWars, vagy a science-fiction korszak ikonikus darabjai (pl. Asimov robot- és Alapitvány univerzuma), olyan forrásból táplálkoznak, amely az összes generációt képes ugyanúgy elvarázsolni. Ez azért van – de ez csak az én véleményem -, mert olyan tisztán és elemi erővel jelenitik meg az emberiség fejlődésének meghatározó archetipusait, ami alól egyszerüen nem tudja magát kihúzni a néző/olvasó. Ezekből az archetipusokból nem olyan sok van, úgyhogy ezek az emberiség mitikus és mondavilágában újra és újra ismétlődnek, korszakokon át. Ha már a jógánál járunk, az egyik ilyen, ha nem a legjobb eposz a Mahabharata is (amelyről tudni illik, hogy egyik kis fejezete a jóga filozófiai alapmüve, a közismertebb Bhagavad Gitá is), de az Odüsszeia, a Kalevala, és minden nép és korszak meghatározó eposzai ugyanúgy extázisba ringatták, és ringathatják a mai napig azokat, akik veszik a fáradtságot elmélyedni bennük.

Az elmélyedés fontos szempont, mert a mai fiatalok, akik egyébként nem különböznek lelki alkatukat tekintve a múlt század, vagy 1000-2000 évvel ezelőtti fiataloktól, sokkal kevésbe hajlamosak elolvasni egy adott esetben sok-száz oldalas könyvet, mint megnézni egy kétórás mozit. Mikor is olvasnák el? Egyszerüen annyira felgyorsult a világ, hogy ‘normális’ embernek erre nincs is ideje. A Vizöntő Uránuszi korszakába lépve, amely az elektronika, az új technológiák és a hirtelen változások korszaka is, a mozi sokkal nagyobb tömegre képes hatást gyakorolni, mint az irott sztori.

Az ilyen történetek a kollektiv tudattalanból táplálkoznak, és számomra remekül adják vissza az adott korszak meghatározó kérdéseit, problémáit. Ami a legjobban megfogott ebben az epizódban, hogy karakterről karakterre, helyzetről helyzetre a fejemben egymás után ugrottak be a hétköznapi világgal teli analógiák: ‘aha, Habony’. ‘aha, Putyin’. ‘aha, Juhász’. ‘aha, globális felmelegedés’ etc. etc. Kiváncsi vagyok, csak nekem volt-e ilyen élményem? Érdekes, egyben hátborzongató is meglátni a látensen szunnyadó kor-szellemet egy történetbe csomagolva, a mozivásznon tükröződve. Egyben ez egy komoly figyelmeztetést is tartalmazott: (vigyázat, spoiler!) a film végére MINDEN POZITIV SZEREPLŐ MEGHAL! Győzelmet aratnak ugyan, de az áldozat hatalmas. Nekem ez egy komoly figyelmeztetést jelent: hiába van egyre több tudatos, rendes, a világot jobb hellyé tenni kivánó és ezért áldozatot hozni is hajlandó ember, ha a másik oldalon a mohóság, és a mindenáron való hatalom megtartására szövetkezett sötét erők pusztitása (ld. esőerdők kiirtása, rablógazdálkodás, nukleáris szennyezés, fajok tömegének kipusztitása stb) aránytalanul hatalmasabb. És ez igy van. Igaz, hogy a változás mindig kicsiben, az egyének szintjén indul el, de ha meg is marad ott, akkor globálisan még mindig megmaradnak azok a problémák, amelyek végül akár az emberi faj teljes pusztulását hozhatják el. Ezt alátámasztandó még egy spoiler a film nyitójelenetéből: (nem szó szerint, csak ahogy bennem megmaradt)
– Itt a nagy lehetőség, hogy először a történelemben békét és szabadságot teremtsünk a Galaxisba!
– Nekem inkább úgy hangzik, hogy rabszolgaságba akarjátok dönteni…
– Kezdetnek megteszi, nem?

Az is gyönyörüen megjelenik, ahogy a zsarnok oldalán rendre a hatalomért marakodva egymást sem kimélik, mert a zsarnok a sajátjaitól sincs biztonságban (‘aha, Putyin, Orbán, Lázár-Rogán’ soroljam tovább?) Hát úgy vigyázzunk! Ami kint, az bent, és ami lent van, ugyanaz mint ami odafent. Ha próbálunk mindig a felszin mögé nézni, egy gyerek szemével nézni a világot, akkor könnyen fel tudjuk fedezni a hamisságot, és a ‘sötét oldal’ csábitását. És amikor jönnek értünk, hogy szabaddá tegyenek, akkor majd tudjunk nemet mondani. Ha már most is nem kurvára késő…

rogue-one-03

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s