A yogi's Blog

Pórffy Csaba jóga blogja

Meditáció

Hozzászólás

Meditálni jó. Ezt mind tudjuk, rengeteg cikk, kutatás, saját tapasztalat, élmény erősiti meg. De pontosan hogyan meditáljunk? Mik az ismérvei a jó, vagy kevésbé jó meditációnak?

Samadhi

Számtalan technika létezik a meditációra, és nem mondhatjuk, hogy egy egyik jobb vagy rosszabb a másiknál. Mint ahogy a gyógyszereknél, itt is, az egyik embernek ez hat, a másiknak arra van szüksége. (a Hatha jógát például egészségmegőrző rendszernek ismerik, de mégis ki van jelentve, hogy aki képtelen a rádzsa jógát gyakorolni (lásd szamádhi), azoknak alkotta meg a bölcs Szvátvaráma a Hatha jóga lámpását)

Az Ashtanga Vinjásza jógát, amely szintén a Hatha jóga egyik tradiciójának tekinthető, úgy szokták emliteni, hogy ‘meditáció – mozgás közben’. Igaz is.

De mi van a ‘sima’, egy helyben ülő meditációval? Ennek is sok fajtája közismert, a Zen meditáció, Vipasszaná stb.

A legeslegegyszerübb módszer az ülő meditációk közül, amely a légzés megfigyelésére irányul. Ennyire egyszerü. Csak figyeled ahogy a levegő beáramlik az orrodon át, és figyeled, ahogyan ki. Mennyire egyszerünek tünik, és mégis mennyire összetett dologgá válik másodperceken belül. Próbáld ki, akár most, csak 1-2 percig. A meditáció az elme kontrollja, és másodpercek alatt kiderül, hogy nemhogy kontroll alatt nincs az elme, hanem megvadult majomcsordaként elkezd pörögni, rohanni, legalábbis eleinte. Meditálóként nem sokat tehetünk ez ellen, legalábbis akaratlagosan nem. Illetve, lehet különféle feladatokkal lefoglalni az elmét, például egy mantra recitálásával, vagy egy gyertya lángjának megfigyelésével, vagy ugyanezt ez ábra vagy szobor nézésével.

De ha mégis a legegyszerübb módszert, a légzés megfigyelését választjuk, akkor egyet tehetünk a rohanó gondolat-áram megfékézésére: és ez a megfigyelés. De azt sem akárhogyan, hanem igyekezni kell semlegesnek maradni, ahogy a Manduka Upanisád irja: az egyik madár csipegeti a fa gyümölcsét, a másik csak figyeli. Addig kell gyakorolnunk, amig rálelünk mélyen önmagunkban a ‘megfigyelő’-re.

Az ilyen meditáció sok hasznot hajt, bár sok nehézséggel kell megküzdeni, például az egy helyben, mozdulatlanul ülés fájdalmaival, a végtagok elzsibbadásával, illetve a figyelem újra és újra a légzésre irányuló visszaterelésével.

Ahogy figyeljük a légzést, egy ponton arra lehetünk figyelmesek, hogy a légzés magától – megáll. Ez egy halmozottan örömteli, spontán állapot, amelyet azonban nem lehet akaratlagosan létrehozni. A Pranayama bizonyos módszereinek rendszeres gyakorlása azonban elősegitheti ennek az állapotnak az elérését. Még egyszer kiemelem: ez NEM akaratlagos légzésvisszatartás, annak pont az ellenkezője. Nem szeretném nagyképüen úgy beallitani, mintha valamiféle szamádhi-élményem lett volna, de a szent iratok tanúsága szerint ahhoz hasonló ez az élmény. Annyit füznék még hozzá, hogy a szamádhit, bár valamiféle elérhetetlen, misztikus légkör lengi körül, mindenki megtapasztalja időről időre, még ha csak annak alacsonyabb szintjét is, amelyben még külön áll a megtapasztaló és a megtapasztalt élmény.

Akit jobban érdekel a téma, és annak háttere, azoknak ajánlom a következő cikket olvasásra (angol nyelven).

Aki szeretné meditációval kezdeni a hetet, azoknak pedig a hétfő reggel ajánlom aKözpontban: 6-6.30h Csendes meditáció; 6.30-7h Mantra chanting/Pranayama; 7h-tól közös vagy egyéni ászana gyakorlás (lehet velem csinálni a sorozatot, vagy egyénileg, de igazitás nincs).

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s